V�zkereszttõl Hamvaz�szerd�ig (janu�r 6-t�l febru�r 13-ig) tart az �gynevezett farsangi idõ.
M�r a k�z�pkorban is a vid�ms�g, a mulats�g idõszak�nak sz�m�tott. Ilyenkor tartott�k a legt�bb esk�võt, lakodalmat. A h�zass�gk�t�s napja a h�tfõ vagy a szerda volt, hogy a mulats�g ne zavarja a vas�rnap megszentel�s�t - a h�võk el tudjanak menni vas�rnap a szentmis�re. A katolikus egyh�z liturgi�j�ban ez a r�videbb �vk�zi idõ, ilyenkor a rem�ny sz�n�ben, z�ldben mis�zik a pap.
A farsang cs�cspontja a farsangot lez�r� "h�romnapokon" �ri el (farsang vas�rnapj�n, farsangh�tfõn �s h�shagy� kedden). Ilyenkor szinte tobz�d�ss� fajulnak a mulats�gok, a felszabadult �let�r�m�t hirdetõ dramatiz�lt j�t�kok, utcai felvonul�sok. A "h�romnapok" egyik legl�tv�nyosabb r�sze a h�shagy� kedd esti b�lt k�vetõ bõgõtemet�s volt, hogy �jf�l ut�n elcsituljanak a zajos mulats�gok, kezdet�t vegye a nagyb�jt.
A farsangi �nnepk�r legfeltûnõbb mozzanata a jelmezes-�larcos alakoskod�s. A XV. sz�zad �ta sz�lnak az adatok a f�rfi-nõi ruhacser�rõl, �larcvisel�srõl, az �llatalakoskod�sok k�l�nb�zõ form�ir�l. A kir�lyi udvart�l a kis falvakig minden�tt farsangoltak haz�nkban. A XVI. sz�zadt�l eml�tik Cibere �s Konc, vagyis a B�jti �telek �s a H�s�telek tr�f�s k�zdelm�t is.
Napjaink legl�tv�nyosabb farsangi alakoskod�sa a Moh�cson lak� d�lszl�vok csoportos bus�j�r�sa. A bus�k f�b�l faragott �larcokban jelennek meg, mozg�suk, viselked�s�k ritu�lisan meg van szabva. A bus��larcot eredetileg csak a felnõtt sok�c f�rfiaknak volt szabad fel�lteni�k, a leg�nyek m�sfajta �larcot viseltek.
A farsangi alakoskod�k �ltal�ban kis p�rbesz�des jeleneteket is elõadnak. A farsangi lakodalmas j�t�kok k�z�l legl�tv�nyosabb a Nyugat-dun�nt�li r�nkh�z�ssal �sszek�t�tt m�kah�zass�g. A kid�nt�tt f�t h�zt�k v�gig az �ton a le�nyokb�l, leg�nyekbõl �ll� p�rok. A r�nkh�z�st olyankor rendezt�k meg, mikor a k�zs�gben abban az �vben nem volt lakodalom. Szok�sos volt a farsang idej�n a l�nyok, asszonyok k�l�n farsangol�sa is.

A magyar farsang kifejez�s a h�shagy�kedd, farsang �jszak�ja jelent�sû n�met Fastnacht sz�b�l, pontosabban annak bajor-osztr�k v�ltozat�b�l, a Faschung vagy Fasching kifejez�sbõl sz�rmazik.
Ennek az idõszaknak m�sik elnevez�se a karnev�l. A "h�s elhagy�sa" jelent�sû, k�z�pkori latin carnelevare sz�b�l alakult ki, de carrus navalis-nak nevezt�k azt a kerekeken gurul�, haj� form�j� szekeret, amelyet minden �vben, t�l v�g�n vid�m, �larcos t�meg h�zott v�gig az �kori R�ma utc�in. A term�szet �jj�sz�let�s�t k�sz�ntõ tavasz�nneps�geket tartott�k ilyenkor. A r�gi g�r�g�k Dion�szosznak �ldoztak, m�g az �kori R�m�ban a febru�r 15-�n rendezett Lupercalia-�nnepeken kecsk�t szenteltek az isteneknek. Ezeket a r�gi, pog�ny �nnepeket k�sõbb az egyh�z kereszt�ny tartalommal t�lt�tte meg. A k�z�pkorban is tov�bb �ltek ezek az �larcos, �llatjelmezes felvonul�sok. A renesz�nsz Firenz�ben az �larcosb�lok v�dn�ke maga a v�ros�llam Medici-uralkod�ja, Lorenzo il Magnifico volt.
A mai napig õrzi ezt a hagyom�nyt a Velencei karnev�l, amely k�lf�ldrõl is nagyon sok l�togat�t vonz, ez tal�n Eur�pa legh�resebb karnev�lja. Braz�li�ban Rio de Janeiro a karnev�l idej�re a vil�g fõv�ros�v� v�lik. A vil�g legnagyobb �nnep�re- a brazilok szerint - minden �vben 300 ezer turista �rkezik Ri�ba. A karnev�l egyben verseny a legjobb

Istent nem csak szavainkkal, de tetteinkkel is dics�rhetj�k. Im�ds�gg� v�lhat a becs�letesen elv�gzett munka, egy sz�p rajz, de m�g a t�nc is. Elmondok egy t�rt�netet, hogy a farsangi mulats�gok alatt is eszedbe jusson: az Istennek felaj�nlott vid�ms�goddal, j�kedvû sz�rakoz�ssal, t�nccal is bizony�thatod, hogy Hozz� tartozol!