A kar�csonyf�r�l

A d�szekkel �s gyerty�kkal �kes�tett fenyõfa, amely ma a szenteste jelk�pe, nem l�tezett mindig.
Az elsõ h�rad�s arr�l a szok�sr�l, hogy fenyõf�kat d�sz�tenek fel kar�csonykor, az 1606-os esztendõbõl sz�rmazik. Akkor �rta le egy strassbourgi polg�r, hogy sz�lõv�ros�ban az emberek pap�rr�zs�val, cukork�val, alm�val, pog�cs�val �s halp�nzzel �kes fenyõf�t �ll�tanak a szob�jukba.
Egy �vsz�zaddal k�sõbb az lett a szok�s N�metorsz�gban, hogy minden csal�dtagnak saj�t
Kis fenyõf�t aj�nd�koztak, m�gpedig nagys�g szerint: az apa, a csal�d feje kapta a legmagasabbat, a legkisebb gyerek pedig a legeslegkisebbet. Mikor bel�pett a csal�d a gyertyaf�nyes szob�ba, r�gt�n felismerte mindenki, melyik az õ f�ja, melyek az õ aj�nd�kai. De m�r kar�csony m�snapj�n lefosztott�k �s kivitt�k a h�zb�l ezeket a kis kar�csonyf�kat.
A XIX. sz�zadban kezdtek gyerty�val �s d�szekkel megrakott, igazi nagy fenyõf�kat �ll�tani a lak�szob�kba, ahogy ez ma is szok�s.
�gaik k�z� aranyos �s ez�st�s di�t, sz�nes szaloncukrot, alm�t, s�tem�nyt �s m�s finoms�gokat akasztunk. Az �nnepi napokban �s a r� k�vetkezõkben a h�z gyerekei ezeket
lesz�retelhetik. A f�kat �j�vig vagy v�zkeresztig (janu�r 6.) tartj�k meg.